Elkezdtem, igen. Bár nem vagyok újságíró ivadék, még a verseim se tökéletesek. De valahogy el kell menekülnöm a saját kis világomba, amit itt találtam meg. Tulajdonképpen egy életvidám átlagos lány vagyok. Van családom, iskolába járok, szerelmes vagyok.
A családom elég fura... Anyukám, egy szőke hajú, zöld szemű nő. Kissé mérges környezettel, de próbálja leplezni. Apukám, egy magas, komoly tekintetű férfi. Ő is egy átlagos apuka, aki dolgozik, mindent megtesz a családjáért. Öcsém pedig... Elég fura gyerek. Az életben már elég sok emberen kitudtam igazodni. De rajta nem tudok. Egyszer egy kis mosolygós, segítőkész gyerek. De ha egy rossz szót is mondasz rá, Te leszel a legnagyobb ellensége, és amiben csak tud kárt tesz. És velük élet itt, a város szélében egy panellakásban.
Középiskolába járok. Jelenleg vegyésznek tanulok. Bár amikor meghirdették a felvételit, és egy angol nyelvi szakra akartam menni. Sajnos nem jött össze. Nem is baj, emellett tudom folytatni angol tudományaimat. Szeretem ezt az iskolát, de sajnos nem hiszem, hogy itt fogom továbbfolytatni.
Szerelem... Van barátom. Pontosan ma jöttünk össze 16 hónapja. Ő egy magas, vékonyabb srác. Sokan mondják, hogy egymásnak teremtettek minket, akkor is, ha ránézésre ez megcáfolható. Én egy alacsony, ducibb lány vagyok hosszú, festett barna hajjal, és szemüveggel. Ő pedig magas, helyes arccal rendelkező, érett férfi...
Hogy mit is keresek mellette?
Nem is olyan régen történt. Lassan 2 éve ismerem Őt. 2009.12.26.-n ismertem meg. A legjobb barátomnál volt fent. Dénessel akartam beszélni, ehelyett egy mókás fiú írt vissza. Ő volt az. Azt írta, megy haza, vegyem fel MSN-re. Hát megtörtént, írt is. Nagyon sokáig beszélgettünk. Azt is mondta, hogy ellop engem, és megtart magának. De sajnos ez egyrészt megvalósíthatatlan volt, és mesébe illő. 2010.01.01.-én annyit írt a legjobb barátom: Ő keresett Engem. Kérdezte mi van velem, és hol vagyok. De Ő sem tudta megmondani. Aztán másnap felmentem. És Ő ott várt. Beszélgettünk, mesélgettünk egymásnak. Mutattam magamról képet, azt mondta tündéri vagyok. Nekem nagyon bejött... Kedves, intelligens és nagyon helyes is volt. Az esetemnek gondoltam. Eltudtam magam mellette képzelni. Aztán egyik este felhozta, hogy én még nem tudom, hogy Ő mennyi idős. Mondtam neki, hogy nem lehet több 17-nél... Hát több volt. 19 éves volt, Februárban töltötte a 20-at. Én meg a kis 14 éves fejemmel ültem, és belegondoltam, hogy egyedül fogok meghalni. De én nem bírtam... SZERETTEM. Nem bírtam nélküle meglenni. Borzasztóan hiányzott, ha nem tudtam Vele beszélni. Mindig Vele akartam beszélni. Aztán én a hülye fejemmel azt hittem, hogy Ő nem akar tőlem semmit... És egy másik srácnak hittem. Ezt a dolgot sosem fogom magamnak megbocsátani. Sose. Aztán Ő elmondta mit gondol, és én elmondtam mit éreztem akkor, mikor ezt tettem. Megbeszéltük. Ez volt 2010. Májusában. Ő már nagyon rég kitalálta haverjaival, hogy elmennek a 2010-es Balaton Soundra. Én nagyon örültem, hogy van elfoglaltsága, tehát nem unalmas a srác. Megbeszéltük, hogy amikor jön haza találkozunk, hisz még nem találkoztunk, és amúgy is 7 hónapja beszélgetünk. És ezen a szép napon először megcsókolhattam, és először érezhettem igazán, hogy szerelmes vagyok. Szerelmes vagyok egy olyan fiúba, aki megbecsül. Aki érzi, és érti amit mondok neki. Egy szóval, nagyon szeretem Őt. Szóval együtt vagyunk ma 16 hónapja! :)
Igazából nem ezért indítottam ezt a blogot. A mai napom egy elég fura napnak ígérkezett. Felkeltem fél 10-kor. Ittam egy kávét, és öcsémhez kimentem a nagyszobába tv-zni. Anya tegnap este a figyelmembe ajánlotta, hogyha kitakarítunk (ami porszívózásból, és portörlésből áll) Akkor kapunk egy jó pontot Nála. Mondtam öcsémnek, hogy meg kéne csinálni, csak annyira elment az idő mindennel, hogy elfelejtettem a dolgokat. Feljött barátnőm, kiszúrtam Neki a fülét. Tudni kell rólam, hogy nagyon szeretem a tetoválásokat, és a piercingeket. És ezért megtanultam piercingeket szúrni. Bár nincs róla papírom, de sokan kérnek meg. Szúrtam neki egy Tragus-t, és megcsináltam az ajakpiercingjét. Utána hazajött apám, és mondta, hogy Ő lassan indul anyuért. Tulajdonképpen a mai napon nem fésülködtem, nem öltöztem át, sőt, még ki se festettem magam.
A lényeg az, mikor a barátnőm hazament, kicsit megnéztem a fültágítómat. Barna genny jött le róla. Ezért gondoltam, kiveszek, és lefertőtlenítem. Hát már nem... Borzasztóan megrepedt a fülem, ömlött a vér és a genny belőle. Már szépen megmostam, és lefertőtlenítettem, szóval már várom, hogy meggyógyuljon.
Ez a kisebb probléma volt. Már megtörtént ez velem pár hónapja. Pattogatott kukoricát rágcsáltam, mikor az egyik rágófogamnak a fele letört. Itt szenvedek még mindig.. Na mindegy. Lefekszem...
